Az influenza az egyik leggyakoribb, nagy tömegeket érintő, gyorsan terjedő vírusos légúti megbetegedés. Jelentőségét a megbetegedettek magas száma, és a nagyszámú, esetenként halálos kimenetelű szövődmények adják. Hazánkban minden évben a késő-ősztől kora-tavaszig terjedő időszakban lépnek fel influenzajárványok, melyek 2-3 évenként több százezer megbetegedést okoznak. Ezeket a visszatérő járványos megbetegedéseket szezonális influenzának nevezzük. 2009. március-áprilisban egy új influenza vírus, az u.n. sertés influenza vírus bukkant fel, amely az ismert szezonalitástól eltérően a nyári hónapokban is gyorsan terjed világszerte. A vírust ma "új H1N1 vírusnak" nevezik, vagy a világjárványt okozó szerepére utalva "pándémiás (H1N1) 2009" névvel illeti a WHO.A kórokozó

Az influenzavírusnak három típusa ismert, az A, B és C típus. Közülük a B és a C kevéssé változékony, kisebb szezonális járványokért, közösségekben előforduló légúti megbetegedésekért felelős, a klinikai tünetek, főleg a C típus esetén, kevéssé súlyosak, a betegség általában pár nap alatt gyógyul. A nagyobb járványokért az A típus a felelős.

Az influenza A vírusnak számos altípusa van, melyeket két felszíni fehérjéje alapján különíthetünk el. Az egyik fehérje a haemagglutinin (H), melynek döntő szerepe van abban, hogy milyen sejteket képes a vírus megfertőzni, beleértve azt is, hogy milyen élőlényt (pl. madarakat, emlősállatokat, embereket) tud megbetegíteni. A másik fehérje a neuraminidáz (N), mely a sejtekben felszaporodott vírus sejtből való kilépéséért és terjedéséért felelős. A H fehérjének 16, az N-nek 9 változata ismert. Emberről emberre terjedő járványokért a H1N1, a H2N2 és a H3N2 altípus a felelős. Súlyos emberi megbetegedést, közel 60 %-os halálozást okozhat a madarak H5N1 influenza vírusa, de szerencsére ez eddig emberről-emberre nem terjedt.Vírusfertőzés és mmunválasz

Az immunrendszer felismeri a vírus felszíni fehérjéit, ellenük antitesteket, az adott fehérjével reagálni képes ellenanyagokat termel. Az antitestek a felszíni fehérjékhez kötődve meggátolják azt, hogy a vírus újabb sejteket fertőzzön meg, ezáltal a betegség meggyógyul. Influenza esetén a kellő mennyiségű antitest termelése kb. 7 napot vesz igénybe, ez magyarázza azt, hogy az influenza egy hét alatt lezajlik. A vérkeringésben tartósan jelelevő antitestek védelmet nyújtanak az azonos felszíni fehérjét hordozó vírus ismételt támadása ellen, ezt nevezzük kórokozó specifikus immunitásnak.

Az influenza A vírus szaporodása során viszonylag gyorsan képes megváltoztatni felszíni fehérjéinek szerkezetét. Ennek alapja a vírus génállományában bekövetkező kis változás (pont-mutáció), amely kihat a felszíni fehérjék szerkezetére is. A felszíni fehérjék kis változása is elég ahhoz, hogy a korábbi fertőzés során termelődött antitestek már nem nyújtanak biztonságos védelmet. Minél nagyobb mértékű a felszíni fehérjék változása, annál inkább csökken a korábban megszerzett immunitás. Nő a vírussal szemben fogékony személyek száma, akik között a vírus tovább terjedhet. Ez a magyarázata a vissza-vissza visszatérő szezonális járványoknak.

Ennél sokkal mélyrehatóbb genetikai változás jöhet létre kétféle influenzavírus kereszteződése során. Ez a ritka esemény akkor következhet be, ha ugyanaz a sejt egymástól eltérő influenzavírusokkal fertőződik, amelyek párhuzamos szaporodásuk során egész gén-szakaszokat cserélhetnek ki egymással. A géncsere olyan új influenzavírust eredményezhet, amely ellen a világ népességének túlnyomó többsége védtelen, elterjedve világjárványt, pándémiát hozhat létre. Természetesen ennek alapfeltétele az is, hogy a kórokozó influenza vírus olyan altípusba tartozzon, amely képes az emberi légúti nyálkahártya-sejteket megfertőzni és emberről-emberre terjedni.

A 2009-ben felbukkant új influenza vírus génállományában madár, sertés és humán (emberi) megbetegedést kiváltó vírusok génszakaszait tartalmazza. Felszíni fehérjéi alapján a H1N1 altípusba sorolható, emberről emberre terjedő fertőzést okoz. Megjegyzendő, hogy bár sertés influenza génszakaszt is tartalmaz, sertésről emberre nem terjed és jelenleg nincs arra vonatkozó adat sem, hogy a járvány során embertől állatok fertőződtek volna.

Mivel e korábban ismeretlen új vírus iránt általános a fogékonyság, gyorsan terjed világszerte. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a pándémiás (H1N1) 2009 vírus immunológiai szempontból közeli rokonságban áll az 1957 előtti, szezonális járványokat okozó H1N1 vírussal. Talán ezzel magyarázható az a megfigyelés, hogy a jelen pándémiában a 60 évnél idősebbek ritkábban betegszenek meg, mint a fiatalabbak.

Folytatjuk...

-egeszsegkalauz.hu-